Terry McCaleb öreg, de ravasz FBI-os róka. Az úgynevezett "számos-gyilkos" nyomában jár, aki véres üzenteket hagy neki a falon. Egy alkalommal McCaleb észrevesz egy gyanús alakot az okvetetlenkedő újságírók között, és a nyomába ered. Sajnos a ketyegője egy sikátorban felmondja a szolgálatot, a gyanús alak pedig megszökik. Két évvel később McCaleb új szívet kap egy nőtől, aki nemrég hunyt el. Lassan kezd felépülni, úgy fest, szervezete megbékélt az új szervvel. Nem sokkal később megjelenik egy latin hölgy, aki elárulja, hogy Caleb az ő húgának a szívét kapta, akit meggyilkoltak egy vegyeskereskedésben. A rendőrség persze nem jutott előre a bűntény felderítésében, így felkéri ex-nyomozónkat, hogy kerítse kézre a tettest. McCaleb nem tud nemet mondani a felkérésnek, és egyre mélyebbre ássa magát az ügyben.
Clint Eastwood tavalyi filmje csúnyán zakózott odaát, Clint szerint a bukás oka, hogy a stúdió nem költött eleget a reklámra, és kevés moziban is játszották. Nálunk már nem ért el a moziig, egyenesen a tékában landolt. Brian Helgeland forgatókönyve egy atmoszferikus thrillert körvonalaz, ám mégis fájdalmasan kiszámítható az egész. Ha egy ilyen típusú filmben találunk egy félig kidolgozott mellékszereplőt, akit ráadásul egy ismertebb színész alakít - félgőzre állítva -, akkor már kezdhetünk gyanakodni.