Tudom, miért volt fontos nekem, hogy írhassak e filmről. Párizsban éltem egy darabig. Összesen három napot. A Louvre-ban is jártam, pont ingyen volt, kifogtam a hónap első hétvégéjét. Tényleg sírtam a sokminden láttán, mert nagyon megindító volt. A Belphegor című film láttán azonban nem. Korosztályom kötelező szerelme, a Távol-Keleten is piacképes Sophie, oldalán a nyikhaj Fred (állítólag difontálnak kell ejteni), háttérben két régi sztár, Julcsa és Miska.
A Múmia hallatlan sikere serkentette látszólag a francia produceristent, Alain Sarde-ot. A trükkök helyenként bénák. Sophie-ba költözik valami. Fred, a derék villanyszerelő segít neki, mert a barátja. Miska pedig nyomoz. Már volt dolga korábban a múzeum bolygó szellemével. Sokan sokféleképpen halnak meg, Sophie meg csak szenved.