A Galaxis Útikalauz Stopposoknak evolúciós folyamatában érdekes módon nem a könyvek jelentették a világrajövetelt. 1978-ban Douglas Adams a BBC Rádiótársaság számára írt egy sci-fi komédiát, melynek aztán nagyon szép sikere lett. Ezt követte két könyv, számos amatőr és három profi színpadi előadás, majd ez a hatrészes, 1981-es tévésorozat. Persze a történetnek itt még nincs vége, de 1981-ig idáig cseperedett a saga.
A történet hőse egy átlagos földlakó, Arthur Dent, akinek egy reggel lebontják a házát, hogy bekötőutat építsenek a helyére. Épp hogy nekiállhatna feldolgozni a bürokrácia által okozott tragédiát, amikor a vogonok kilövik alóla a Föld bolygót, hogy helyére hiperűrpálya-bekötőt építsenek. Arthurt Ford Prefect nevű barátja (aki valójában nem Gildfordból, hanem a Betelgeuse csillagképből származik) az utolsó pillanatban kimenti a feldurrantott planétáról, és ezzel kezdetét veszi hősünk háziköntösben megtett nagy utazása. A vogonok némi kínzás (értsd: iszonyatos versek kegyetlen felolvasása) után kihajítják a kéretlen stopposokat az űrbe, ahol ugyebár mindenki simán kibírja levegő nélkül 30 másodpercig. Nos, ezalatt sikerrel fel is veszi őket egy szép űrhajó, melynek fedélzetén megismerkednek a Galaxis elnökével, Zaphod Beeblebrox-szal, a "Világűr Legrosszabbul Öltözött Értelmes Lénye"-díj büszke tulajdonosával, valamint a Pán-Galaktikus Gégepukkasztó nevű rövidital feltalálójával. A hajón utazik még egy csinos hölgy, Trillian (valójában Tricia McMillan, akivel Arthur még egy islington-i házibulin találkozott), és természetesen Marvin, a depressziós android. Zaphod elnöki pozícióját felhasználva valami hatalmas cél érdekében ellopta a jó kedélyű űrhajót (hogy mi is ez a cél pontosan, az annyira zavaros, hogy még ő sem tudja). Mindenesetre felmerül a Magrathea bolygó neve, mely a legendás bolygóépítők otthona, valamint az Élet, a Világmindenség, Meg Minden homályos kérdésére adott enigmatikus válasz titkának felderítése és persze a törülköző.
A tévésorozatba sikerült még beilleszteni a második kötetet, a Vendéglő a világvégént is, sőt, a nyolcvanas évek elején tervezték, hogy folytatják a sorozatot, de sajnos ebből végül nem lett semmi. Mindenesetre a közérthetőbb fajtából származtatott angol humorral tolmácsolt hamisítatlan tévéfilmet láthatunk. Gagyi trükkök, béna díszletek, nyomi kosztümök, ócska minőségű filmre vett anyag és hihetetlen dózisú móka jellemzi, melyek közül a Galaxis Útikalauz épp a cselekményhez vágó bekezdéseiből összeállított ismertetői a legviccesebbek.