Guy Ritchie első nagy dobása, amellyel azonnal letarolta a Sundance Fesztivál legjobb elsőfilmesnek járó díját, és ami – nem mellékesen - meghozta számára a világhírt. A kritikusok az európai gengszterfilm megújításáról hozsannáztak, a nézők imádták, egyszóval azonnal igazi „kult” született. A fiatal alkotógárda előtt pillanatok alatt kinyíltak a kapuk, az East End-i születésű rendező azóta dédelgetett kedvenccé vált, Matthew Vaughn, a producer már önálló projekteket rendez, Jason Statham pedig lassan Hollywood elsőszámú akciósztárjává növi ki magát. (Az már tényleg csak ráadás a bulvársajtónak, hogy Ritchie Madonnát, Vaughn pedig Claudia Schiffert választotta élete párjául…)
Egyszóval visszatérve a filmre, a londoni East End nemigen reklámozott arca a cselekmény színhelye, itt élnek és seftelnek hőseink. Ki nagyban, ki kicsiben játszik, Eddie (Nick Moran) és barátai, Szappan (Dexter Fletcher), Tom (Jason Flemyng), és Bacon/Dudva (Jason Statham) például kicsiben. Eddie-nek igazi tehetsége van a kártyához, úgyhogy a fiúk megpróbálják a nagy dobást, és összeadják a belépőhöz szükséges pénzt, hogy Eddie játszhasson a Nagy(-ban utazó) Baltás Harry pókerasztalánál. Eddie azonban sajna több mint fél millát veszít, és Harry nem az a fajta, akinek sokáig lehet tartozni, úgyhogy a srácoknak sürgősen ki kell találniuk valamit, hogy visszafizethessék a pénzt…
A forgatókönyv mesterien bonyolítja a szálakat, miközben egyre több, jellegzetes (többé-kevésbé Rejtő Jenő-i) karaktert ismerünk meg, akik közül egy-egy ma már igazi mozis legenda - pl. Nagy Chris (Vinnie Jones) figurája, Barry, a baptista (Lenny McLean), vagy a film narrátoraként szolgáló, később a Blöffben a főgonosz szerepét alakító Alan Ford.