A már eleve beszámíthatatlan - ámde jó szándékú - főhősünk, Marvin Mage (Rob Schneider) rendőr akar lenni, de soha nem jut át az egyébként sem túl színvonalas felvételi vizsgán. Egy autóbaleset következtében azonban egy fura tudós karmaiba kerül, aki csak különböző állatok szerveinek beültetésével mentheti meg Marvint, aki az esemény hatására kissé átalakítja eddigi életét. Innentől némi tapasztalattal kitalálható az elkövetkező poénok jellege, éspedig: fékezhetetlen vágy az eldobott tárgyak visszahozására, illetve birkák hátsó fele iránt, gusztustalan táplálkozás, nyáladzás, böfögés, fingás, stb., s ezen kívül nemigen történik semmi, hacsak azt a harmatos szerelmi szálat nem említem egy állatbarát leányzóval (Colleen Haskell). A végkifejlet már annyira hajánál fogva előrángatott, amilyenre csak egy ilyen történetnél számítani lehet. Minden jó, ha vége jó alapon, a tanulság: ha vállalod önmagad, akármekkora barom is lehetsz. (De az állatok ennél azért értelmesebbek.)