Aki járatos a vígjátékok műfajában, már biztosan hallott a Farrelly testvérekről, akiknek munkásságát olyan gyöngyszemek díszítik, mint a Dumb & Dumber - Dilibogyók, a Keresd a nőt, vagy az Én és én meg az Irén.
Sajátos, helyenként bizony meglehetősen alpári, illetve altáji humorukat ezúttal félretették, és egy ízig-vérig romantikus komédiát készítettek, melyen azért óhatatlanul érezni a kezeik nyomát. Hősünk Hal, egy alacsony, köpcös fiatalember, aki a nők terén mindig egy kicsit magasra céloz. Hasonszőrű cimborájával közösen vadászgatnak a szórakozóhelyeken, ám esténként rendszeresen zsákmány nélkül térnek haza. A dolog akkor változik meg, amikor Hal beszorul a liftbe egy magas, jóképű pszicho-misztikussal. A bezártság néhány órája alatt összebarátkoznak, és hősünk elsírja tragédiáját. A misztikus megpróbálja elmagyarázni neki, hogy ne pusztán a külső alapján válasszon párt, figyeljen a belülről fakadó szépségre is. A mondanivalóját egy kis varázslattal is megspékeli, minek következtében hősünk új emberként lép ki a liftből. Hamar azon kapja magát, hogy dögösebbnél dögösebb csajok veszik körül, tapadnak rá, imádják és a többi. Ám a cimborája valahogy nem látja ezeket a nőket olyan csinosnak, sőt, épp ellenkezőleg. Persze Hal nem hiszi el, hogy a buja cica, akit épp a karjaiban tart egy valóságos bányarém, így továbbra is élvezi az életet. A dolog akkor kezd bonyolódni, amikor beleszeret a karcsú, szőke Rosemarybe. A lány, bár alig lehet több, mint ötven kiló, mégis akkora bugyit hord, mint egy vitorla, és az éttermi szék is kártyavárként omlik össze alatta. Ám Hal nem olvas a jelekből, vakká teszi a szerelem, és ez így van jól. Sajnos kapcsolatukat nem mindenki nézi jó szemmel: a kishitű, rosszindulatú, irigykedő barátok és munkatársak alaposan próbára teszik mindkettőjüket.