Sötét alak a háttérben, egy öreg hajó halkan korhad, valaki messze egy bárkát vontat. Valahol szirénák zaja szól és egy vékony lángnyelv araszol egy hajó felé, mikor megtalálja, hatalmas lesz a füstje, a lángja… Igazi kultuszdarabok készítésére nincs bevált recept, az akkor harmincadik évét taposó Bryan Singer sem tudhatta, hogy mit hoz össze, amikor készítette a filmet. Az általa kitalált koncepció, a misztikus hangulat és a thriller határát súroló mesélős filmszerkezet remek elegye örök, bármikor elővehető filmet eredményezett. A kezdet kezdetén egy titokzatos alak a kikötőben lelövi a film egyik főhősét (itt mindenki felszisszent, emlékszem rá) és miután a levegőbe repített egy hajót, beindul a gépezet. A korábbi hat hét eseményeit lassan adagolva kiderül öt nehézfiú története, akiket „véletlenül” összehoztak egy rendőrségi azonosítás kedvéért. McManus (Stephen Baldwin) és Hockney (Kevin Pollak) már régi motorosok a szakmában, értetlenül állnak hirtelen letartóztatásuk előtt, csakúgy, mint a fifikás Fenster (Benicio Del Toro) és a kripli Verbal Kint (Kevin Spacey). A rendőrök grátiszként a négy zűrös simlis mellé igazi kincsként begyűjtik a jó útra tért sztárbűnözőt, az exzsaru Keatont (Gabriel Byrne) is, aki csavaros eszével szintén nem érti, miért is kell most egy cellában ülnie ezekkel a srácokkal. Isten útjai kifürkészhetetlenek, semmi sem történik véletlenül, minden mocskos üzelmet megvilágít (vagy inkább csak jobban elfordít a fény felől?) egy másik titokzatos alak, Kobayashi (Pete Postlethwaite). A tűzzel játszó társaságnak végzetes megbízást ad egy bizonyos Keyzer Soze kívánságára, akiről a zsaruk és a bűnözők körében az a hír járja, hogy maga a megtestesült Gonosz… A kusza helyzetet megoldani igyekvő Kuyan ügynök (Chazz Palminteri) egy vallomás darabkáiból próbálja megtalálni a megoldást, végül döbbenetes feloldozást kap a sorstól. A fenegyerek rendező filmes ismerete (akárcsak Tarantinóé) igazolást nyer technikájával: kiválóan olvasztja egybe a képsorokat, a narratívával előadott vérfagyasztó történet sok darabkáját feldobja a levegőbe, ezzel feladva a leckét mindenkinek. Vigyázat! Aki sokat akar, az keveset kaphat el! Átlagnézőknek eleinte érthetetlen zagyvaság a zavarosból halászni, ínyenceknek igazi agytorna ez a nem mindennapi darab, ahol mindennek van értelme, maximum később nyer igazolást. Addig nem árt minden adatot és tényt észben tartani. A kivárás és a félelem végül úgy a pokolba taszít minket, hogy garantáltan nem felejtjük el ezt a történetet. Bryan Singer egy életre megcsinálta magát, kevésszer hallunk róla, de akkor nagyot üt. Sok munkával a zsebében csendben várja a következő lehetőségét, ebből látszik, hogy hála Istennek, nem adta el lelkét az Ördögnek. |
